Mik a húsvéti szokások hazánkon kívül?
A mai cikkünk kicsit rendhagyó lesz, mivel egy aktuális, közelgő ünnepről gyűjtök információkat nektek: a húsvétról. Többen kérdezték tanítványaim közül, hogy más nemzeteknél milyen szokások, hagyományok vannak.
Nos, lássuk:
A húsvétot minden európai országban egy kicsit máshogy tartják. Egyes országokban tűzijátékkal ünneplik Jézus Krisztus feltámadását, míg máshol a lányok hideg vizet kapnak a nyakukba. Nézzünk egy pár országot részletesebben:
Németország:
A húsvét (Ostern) sok német számára az év egyik legfontosabb ünnepe. Tojást festenek, mely a húsvéti kútnak (Osterbrunnen) a legfőbb díszítőeleme. A helyiek szerint a kútból merített víz egész évben meg fogja védeni a család tagjait a betegségektől és a szerencsétlenségtől. A hagyomány szerint a vizet nagyszombat éjszakáján húsvét vasárnapjának pirkadatáig meríthették a lányok a kútból szigorú némaságban, nehogy a víz áldó és gyógyító hatása a csend megtörésével elszálljon. Főleg Németország északi területein szokás a húsvéti tűz (Osterfeuer) vagy a húsvéti kerék (Osterräder) meggyújtása. Ez utóbbi esetében rőzsével és szalmával kitömött, tölgyfából készült kereket gyújtanak meg és gurítanak le egy közeli lejtőn. Amennyiben a kerék épségben – törés nélkül – leér a lejtő aljára, az jó termést jelent. Tradicionális ételük ilyenkor a báránysült, illetve a bárány alakú sütemény (Osterlamm) jellegzetes. Nagypénteken ők sem fogyasztanak húst.
Anglia:
A húsvét ünneplése Angliában még a kereszténység előtti időkre nyúlik vissza. Az angolszász istennő, Eostre dicsőítése (szent állata a nyúl volt, jelképe a tojás, az újjászületést, a tavasz termékenységét jelentette) már jóval azelőtt szokásban volt, hogy a keresztény vallás elterjedt Európában. Angliában a húsvéti ünnepek teljesen másképpen zajlanak, mint a világ más országaiban. A nagyböjt (Lent) jelöli a kezdetét a húsvéti időszaknak, ami hamvazószerdára (Ash Wednesday) esik. A nagyböjt előtti utolsó három napot Shrovetide-nak nevezik, ami a farsang utolsó három napját jelöli, és nagy ünnepségeket tartanak. Magának a húsvétnak az ünneplése, ami 40 napra terjed ki, visszafogott esemény. Húsvétvasárnap az emberek templomba mennek a legszebb ruháikban. A nők és gyerekek virágdíszítésű húsvéti kalapot (Easter Bonne) viselnek. Húsvéthétfőn pedig tojásgurító versenyeket rendeznek az emberek. Felmennek egy domb tetejére, és onnan legurítják a tojásokat. Az nyer, akinek a legurított tojása először ér le a völgybe. A Morris tánc az egyik legnagyobb látványosság, amelyet hivatásos férfi táncalakulatok adnak elő, hogy elijesszék a tél gonosz szellemét. Húsvéti ételeik: főtt tojás, báránysült mentaszósszal. Desszertnek Simnel Cake-et készítenek, mely egy marcipánnal fedett gyümölcsös torta. Egy másik édesség, ami nagyon népszerű a húsvéti időszakba az a „Hot Cross Buns”. Ez egy mazsolás péksütemény, aminek a tetejét sütés előtt kereszt alakban bemetszik, majd sütés után a mélyedést megtöltik fehér cukormázzal.
Olaszország:
A húsvét az olaszoknál a feltámadás mellett a tavaszvárás ünnepe is. Olaszországban nem szokás a locsolkodás. Firenzében húsvétvasárnap egy feldíszített ökrösszekér (Scoppio del carro) repül a levegőbe, így örvendvén Jézus feltámadásának. A szekéren egy 30 láb magas kb. 9 méteres kosár található. Egy csapat fehér ökör mozgatja a kosarat szállító kocsit, és az ökröket virágfüzérekkel díszítik fel. A szekeret 150 korabeli jelmezbe öltözött katona kíséri. Mindez pedig egy 500 éves hagyomány szerint történik. Húsvéthétfőt (Pasquetta) az olaszok leggyakrabban baráti társaságban töltik. A legtöbben kirándulni mennek ezen a napon, mégpedig a tengerpartra vagy a hegyek felé veszik az irányt. A túra szerves része egy kiadós piknik vagy grillezés. Húsvéti desszert (colomba) egy galamb alakú, kalácsszerű sütemény melybe gyümölcsöt kevernek. Főételként jellemző (abbachio) bárány, amelyet 30 naposan vágnak le, ezt erősen fűszerezik fokhagymával, rozmaringgal.
Remélem érdekesnek találtátok az egyes országok szokásainak gyűjteményét. Szerintem elengedhetetlenül fontos, hogy amikor tanulunk egy idegen nyelvet ne csak a nyelvi dolgokkal legyünk tisztában, hanem ismerjük a nyelvterület/ország tradícióit is. Ez nem csak az alapvető műveltség miatt fontos, hanem pl. nyelvvizsgán is előfordulhat ilyen témában olvasás-hallásértéses feladat, de a szóbeli témák közt is megtaláljátok. Látjátok, mi a Play Nyelviskolában még erre is gondolunk!
Legfrissebb blog bejegyzéseink
A beszédkészség fejlesztés az egyik legnehezebb dolog, mivel a legjobban akkor tudja az ember magasabb szintre emelni, hogy ha van, aki kijavítja és segíti a fejlődésben. De mi van akkor, ha valakinek nincs beszéd partnere?
Ezt az 5 hibát szinte minden nyelvtanuló elköveti a tanulás során. Te NE tedd!!
Sokan úgy érezzük, hogy feleslegesen vágunk bele az idegennyelv tanulásba, mert azt gondoljuk, hogy nincs elég jó nyelvérzékünk az elsajátításához. Valóban csak az lehet ügyes, akinek jó a nyelvérzéke? Cikkünkből kiderül.
„Én utálok magolni!”. Általában a szótanulásról mindenkinek a magolás, memorizálás jut eszébe, pedig nem feltétlenül kell hosszú órákat eltöltenünk azzal, hogy a fejünkbe véssük az új szavakat. Az egyszerű és gyors szótanulásnak is megvannak a stratégiái. A továbbiakban ezekről olvashattok kicsit bővebben.
Gyakran felmerül a kérdés, hogy vajon felnőtt vagy idősebb korban is érdemes-e elkezdeni egy új nyelv tanulását. A válasz mindkét esetben egyértelműen: igen! Meg is mutatjuk hogyan!
Mikor vágjatok bele az olvasásba idegen nyelven? Milyen kínálatból tudtok választani? És miben segít nektek, ha idegen nyelven olvastok? Mindenre fény derül a cikkünkből!